Spárta

https://www.youtube.com/watch?v=4aof9KxIJZo

 

Spárta hagyományosan ismert "katonai rendőrállam" arculatát mutatta, ahol a nevelés legfőbb célja az állandó harci készenlétre való felkészítés volt. Olyan kíméletlen harcosokat akartak formálni a gyermekekből, akik mindenkor képesek az uralkodó pozíció megvédésére. Szükség is volt erre, hiszen a perzsa háborúk idejére (i.e. 492-449) az uralkodó osztály tagjainak száma 8.000 körül mozgott, ez a kisebbség állt szemben az állandóan lázongó helóták 200 ezres tömegével.

 

A spártai harcost a testi erőn és az edzettségen túl a fanatizmus jellemezte. Szükség esetén képesek voltak gondolkodás nélkül, mindenféle erkölcsi megfontolást félretéve, gátlástalanul cselekedni.
Hogyan tudtak gyermekeikből ilyen kíméletlen harcost faragni? A polisz (város illetve állam) vezetőinek joga volt beleszólni a polgárok legszemélyesebb magánügyeibe is. Így például a házasságkötés feltételeit is szabályozták, hogy egészséges gyermekek születhessenek. Az újszülöttel nem saját szülei rendelkeztek, hanem az állam. A csecsemőt édesapja karjába vette és elvitte a Leszkhé nevű helyre, ahol a vének összegyűltek és megvizsgálták a gyermeket. Ha egészséges alkatú és erőteljes csecsemő volt, utasították az apát, hogy nevelje fel, egyben pedig kijelöltek neki egyet a kilencezer spártai parcellából.

 

Spártától néhány kilométerre létezik egy hely a Taigetosz lejtőin, melyet Apothati-nak, vagyis lerakónak hívnak. A visszautasítás helyének is nevezték, mert ott dobták a mélybe azokat az újszülötteket, akik nem feleltek meg a spártaiak elvárta fizikai ideállnak.